Számos oka lehet annak, hogy nem nyílik egy zár: beletörött a kulcs, elveszett a kulcs, elromlott a zár, beleszorult a zárba a kulcs stb. Ez mind olyan eset, ami nagy bosszantó, és sokan megpróbálják erőből megoldani. A jobbik eset, amikor valaki megpróbálja megpiszkálni a zárat, de ezzel is lehet nagy károkat okozni. Hanem tudjuk, hogyan működik egy zár, hiába is piszkáljuk hajtűvel, dróttal vagy bármivel, nem fog kinyílni. Az sem jó megoldás, ha rángatjuk, feszegetjük a kulcsot, mert akkor beletörik, és nagyobb a baj, mint előtte.
Persze egy zárt ajtó előtt önkéntelenül is eszünkbe jutnak a filmes zárnyitási trükkök, melyekkel próbálkozhatunk ugyan, nem vezet igazából eredményre. De lássuk is, mivel próbálkoznak a leggyakrabban. A hajtű és a drót kedvelt módszer, de egy védelemmel ellátott zár esetén hatástalan. A bankkártya legalább ennyire haszontalan egy zárt ajtó esetén, ugyanis ez a módszer csak a gombos kilincsű, nyitott ajtók esetén használható, más esetben nem. Természetesen vannak merészebb vállalkozók is.
Többet ésszel, mint erővel
A zárnyitás esetén is igaz a mondás, hogy többre megyünk ésszel, mint erővel. Akadnak ugyanis, akik a rendőrfilmekből látott módszerekkel próbálnak bejutni egy zárt ajtón, vagyis megpróbálják berúgni, esetleg nekifutásból vállal bedönteni. Először is, érdemes tisztázni, hogy a filmeken ezeket a mutatványokat kaszkadőrök végzik, és még ők is meg tudnak sérülni közben. A valóságban is ugyanez a helyzet. Ha rosszul rúgunk vagy vetődünk, törés lehet a vége, egy csukott zár pedig nem ér ennyit.
Másrészt akkor sem lesz felhőtlen az örömünk, ha a mutatvány történetesen sikerül is. Ha ugyanis sikerül berúgni vagy bedönteni az ajtót, akkor nem zár fog engedni, hanem az ajtó. Vagy kidől tokostul, vagy a zárnyelvet tartó rész sérül meg, így nagy rá az esély, hogy nem új zárra, hanem új ajtóra lesz szükség, ami értelemszerűen drágább mulatság lesz. Inkább hívjunk zárszerelőt, ha nem nyílik az ajtó.